Hellószia itt a nyár, fesztiválon szól a gitár! Vagy csak szólna!? Reflektorfényben a gitárosbetegségek, és most ne a "jól sikerült" buli utáni gyomorpanaszokra gondoljunk!

Az egyik a teniszkönyök, a másik a könyöktáji alagút szindróma. Mindkettő előfordul a gitárosok körében, az akkordokat lefogó kézen - kivéve persze, ha playbackről megy a bazseva!

A teniszkönyököt az alkari feszítőizmok túlerőltetése okozza, a könyöktáji külső ín kerül gyulladásba. Állandó, sugárzó a fájdalom a könyök külső oldalán, ami a terhelésre fokozódik. A kézfej fogáskészsége jelentősen romlik, a fájdalom a váll- vagy csuklóízületekre is átsugárzódhat.

Könyöktáji alagút szindrómánál a legvédtelenebb helyen futó alkarmozgató ideget folyamatosan elszorítják a körülötte lévő szövetek. Jellemzően a kisujj és a gyűrűsujj zsibbad, a tőlük a könyökig meghosszabbított alkaroldal pedig fájdalmas, elsősorban a könyöknél.

Ha időben észreveszed, mindkettőre van megoldás, nem kell mindjárt Szikekezű Edwárdra gondolni! Teniszkönyöknél pihentesd, csökkentsd helyileg a gyulladást mondjuk Flector tapasszal, és a tape is segíthet. Könyöktáji alagút szindrómánál meg kell szüntetni az ulnáris ideg nyomódását, ebben például egy hozzáértő gyógymasszőr segíthet.

A témát persze kicsit koktélosítottam és a probléma sem mindig ott van, ahol jelentkezik, az ideg nyomódása nyaki eredetű is lehet, ezért feltétlen beszélj orvossal is!

Megelőzésként emlékezz a gitármestered átal tanított helyes testtartásokra, nyújtásokra, a végtelen gyakorlások és jamelések közbeni minőségi szünetekre, az ergonómiára is. Mert szeretjük az élőzenét játszó zenészeket! Viva la musica!